Ugrás a tartalomra

Tudástár

Rövid írások a helyszínről – vizsgára hangolva.

Néhány perces olvasmányok azokról a témákról, ahol a legtöbben elakadnak a vizsgán és a helyszínen. Mindegyik végén a vizsgához megjegyzendő pontok találhatók.

Villanyszerelő · Munkavédelem és áramütés elleni védelem

Öt lépés, ami életet ment – a feszültségmentesítés sorrendje

A villanyszerelő-baleseteknél szinte mindig ugyanaz derül ki: valaki átugrott egy lépést, mert „úgyis le volt kapcsolva”. Az öt szabály sorrendje nem formalitás.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elosztók és védelmi eszközök

Miért nem old ki az áram-védőkapcsoló, ha megrázott?

Az ügyfél felháborodva telefonál: megrázta a konnektor, mégsem kapcsolt le a „fi-relé”. Lehet, hogy a készülék hibás – de az is lehet, hogy pontosan azt csinálta, amire tervezték.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Munkavédelem és áramütés elleni védelem

A PEN-vezető csapdái – amikor egy összekötés mindent elront

A TN-C-S rendszer papíron egyszerű: a PEN-ből szétválik az N és a PE. A gyakorlatban itt történik a legtöbb bekötési hiba, és ezek sokszor csak egy véletlen RCD-leoldásnál derülnek ki.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Mérések és dokumentáció

Hurokimpedancia egy percben – mit árul el a mért szám?

A hurokimpedancia-mérő kijelzi, hogy 1,9 Ω. Jó ez vagy rossz? A szám önmagában semmit nem mond – a védelemhez kell viszonyítani.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Vizsgafelkészítő számolások

Megfelel-e a vezeték? – a vizsga kedvenc számolása

Szinte minden központi írásbeliben van egy feladat, ahol egy fogyasztó áramát és a csatlakozóvezeték feszültségesését kell kiszámolni, majd bekarikázni, hogy „megfelel” vagy „nem felel meg”. Pontokat a részeredmények hoznak.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Villamos gépek és motorbekötés

Csillag vagy delta? – amit az adattábla elárul

A motor adattábláján két feszültség áll, például 230/400 V vagy 400/690 V. Ez nem két lehetőség, hanem utasítás: ebből derül ki, hogyan kell bekötni, és indítható-e csillag–deltával.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Épületvillamosság

Fürdőszoba-zónák: hová kerülhet a dugalj?

Fürdőszoba-felújításnál a megrendelő mindig ugyanazt kéri: dugalj a tükör mellé, lámpa a zuhany fölé. A zónák ismerete nélkül ezt nem lehet szabályosan megoldani.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Épületvillamosság

Három fekete vezeték a dobozban – mit lehet rákötni?

Régi épületekben gyakori: a szerelvénydobozból három egyforma, fekete vezeték lóg ki. A 2019-es központi írásbeli is ezt kérdezte – és a válasz sokakat meglep.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Nagy vagy kicsi az ellenállás? – Ohm-törvény és R = ρ·l/A

Az ellenállás azt mutatja meg, mennyire akadályozza egy anyag vagy alkatrész a rajta átfolyó áramot. Hogy „nagy” vagy „kicsi”, az mindig attól függ, mihez képest nézzük.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Kirchhoff két törvénye – csomópont és hurok

Egy zárt hurokban a feszültségek előjeles összege mindig nulla: amit a generátor „felemel”, az a fogyasztókon „leesik”.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Teljesítmény, munka, hatásfok – mennyi áramot vesz fel a hajszárító?

A teljesítmény azt mutatja, mennyi munkát végez valami egy adott pillanatban; a munka (energia) azt, hogy ezt mennyi ideig teszi. A villanyóra a munkát méri.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Munkavédelem és áramütés elleni védelem

I. vagy II. érintésvédelmi osztály – mikor kell bekötni a védővezetőt?

A zöld-sárga vezető bekötése nem formaság. Egy I. osztályú készüléknél ezen múlik, hogy egy zárlat után áramütést szenved-e, aki hozzáér.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Mérések és dokumentáció

Törvény, rendelet, szabvány – mi kötelező a villanyszerelőnek?

A jogszabályokat be kell tartani, a szabvány önmagában önkéntes. A gyakorlatban mégis szinte mindig a szabvány szerint kell dolgozni. Ez a cikk elmagyarázza, miért.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Vizsgafelkészítő számolások

Két gyakori vizsgafeladat: feszültségosztó és havi fogyasztás

Két egyszerű, de gyakran elrontott számolás: hogyan oszlik meg a feszültség sorba kötött ellenállásokon, és mennyibe kerül egy készülék havi üzemeltetése.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Ellenállás, kondenzátor, tekercs – a három passzív elem

Szinte minden villamos berendezés leírható ellenállások, kondenzátorok és tekercsek soros vagy párhuzamos kapcsolásaként. A három elem egészen másként viselkedik.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Mérések és dokumentáció

Miért 230 V a 325 V-os csúcs? – az effektív érték és a True RMS műszer

A konnektorban a feszültség másodpercenként ötvenszer megy fel és le. A műszer mégis egyetlen számot mutat: 230 V. Ez az effektív érték.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Tekercs, induktivitás, transzformátor – hogyan lesz 22 kV-ból 230 V?

Az árammal átjárt tekercs mágneses teret kelt; a változó mágneses tér egy másik tekercsben feszültséget indukál. Erre épül a transzformátor, a motor és a mágneskapcsoló is.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Mi a villanyszerelő dolga? – energia A-ból B-be, veszély nélkül

A villanyszerelő feladata egyszerűen hangzik: eljuttatni a villamos energiát az A pontból a B pontba, hogy ott azt csinálja, amit szeretnénk. A nehezebb rész: úgy, hogy közben senkit és semmit ne veszélyeztessen.

2 percElolvasom
Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Az áramkör minden eleme ellenállás – soros és párhuzamos kapcsolás a gyakorlatban

Egy hálószobai lámpa áramkörében nem csak az izzó „ellenállás”. Az erőmű generátora, a transzformátor, a fázis- és nullavezető, minden kötés és a kismegszakító is az.

2 percElolvasom