Tudástár / Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok
Kirchhoff két törvénye – csomópont és hurok
Egy zárt hurokban a feszültségek előjeles összege mindig nulla: amit a generátor „felemel”, az a fogyasztókon „leesik”.
01Csomóponti törvény (Kirchhoff I.)
Egy csomópontba befolyó áramok összege egyenlő a kifolyó áramok összegével – a töltés nem vész el és nem keletkezik. Ha egy elosztóba 20 A folyik be, és két ágon 12 A és 5 A folyik ki, a harmadik ágon 3 A-nek kell folynia.
Ezen alapul az áram-védőkapcsoló is: a fázis- és a nullavezető áramának összegét figyeli, és ha a különbség eléri a kioldási értéket (pl. 30 mA), az áram valahol máshol – például emberen át – folyik a föld felé.
02A huroktörvény
Egy zárt áramkörben a forrás feszültsége (U₀) egyenlő a fogyasztókon eső feszültségek összegével: U₀ = U₁ + U₂ + … Előjelesen felírva a hurokban a feszültségek összege nulla.
Szemléletesen: a forrás felviszi a töltéseket egy magasabb potenciálra, a fogyasztókon pedig lépcsőnként visszaérnek oda, ahonnan elindultak.
03Soros kapcsolás
Soros kapcsolásnál minden elemen ugyanaz az áram folyik, az eredő ellenállás pedig az ellenállások összege: Re = R₁ + R₂ + …
Példa: U₀ = 10 V, R₁ = R₂ = 5 Ω. Re = 10 Ω, I = 10 V / 10 Ω = 1 A. U₁ = 1 A · 5 Ω = 5 V, U₂ = 5 V. Egyenlő ellenállásokon a feszültség egyenlően oszlik meg.
04Miért fontos a szerelőnek?
Ha egy vezetékszakaszban vagy kötésben ellenállás jelenik meg, azon feszültség esik – a fogyasztóra kevesebb jut. A feszültségesés-számítás és a hibakeresés is erre a törvényre épül.