Ugrás a tartalomra

Tudástár / Villanyszerelő · Elektrotechnikai alapok

Mi a villanyszerelő dolga? – energia A-ból B-be, veszély nélkül

A villanyszerelő feladata egyszerűen hangzik: eljuttatni a villamos energiát az A pontból a B pontba, hogy ott azt csinálja, amit szeretnénk. A nehezebb rész: úgy, hogy közben senkit és semmit ne veszélyeztessen.

2 perc olvasásElektrotechnikai alapok

01A villamos rendszer láncolata

Előállítás (generátor, erőmű, napelem) → átalakítás (transzformátor, inverter) → szállítás és elosztás (vezetékek, elosztóberendezések) → esetleg tárolás (akkumulátor) → felhasználás a fogyasztókészülékben, amely a villamos energiát fénnyé, hővé, mozgássá vagy más energiává alakítja.

02Áramütés – MSZ HD 60364-4-41

Az áramütést a feszültség okozza: ha két pont – például a két kezed – között feszültség van, a testeden áram folyik. A berendezés első követelménye, hogy aki használja, ne érje áramütés.

03Hőhatások – MSZ HD 60364-4-42

Ahol áram folyik, ott melegedés van. A feltekert hosszabbító ezért melegszik túl: a menetek egymást is melegítik. Egy forró lámpatest vagy egy szikrázó gép meggyújthatja a környezetét, és egy rosszul szellőző motor tekercse a saját hőjétől éghet le.

A vezeték szigetelése bírja a legkevésbé a hőt: ami a PVC-nek már sok, azt egy gumiszigetelés még elviselheti.

04Túláramok – MSZ HD 60364-4-43

Túlterhelés: hiba nélkül folyik a névlegesnél nagyobb áram (pl. egy 16 A-es dugaljról túl sok radiátor). Zárlat: mindig hiba, ilyenkor igen nagy áram folyik, és az elsődleges veszély az áramütés. Indítási áram: motorok és egyes lámpák bekapcsolásakor rövid ideig a névlegesnél nagyobb áram folyik – a védelmet úgy kell választani, hogy erre ne oldjon le.

A túláramok ellen biztosítóval vagy kismegszakítóval védekezünk, a vezeték keresztmetszetét pedig a terheléshez és a fektetési módhoz méretezzük.