Tudástár / VBF · Áramütés elleni védelem (MSZ HD 60364-4-41)
TT vagy TN? – egy mérés, két különböző feltétel
Ugyanaz a hurokimpedancia-érték az egyik rendszerben bőven megfelel, a másikban értelmezhetetlen. A felülvizsgálónak előbb a rendszert kell felismernie.
01TN: a hurok a lényeg
TN-rendszerben a hibaáram a védővezetőn tér vissza a transzformátorhoz, ezért a hibahurok impedanciája dönti el, mekkora a zárlati áram: Zs · Ia ≤ U0. U0 = 230 V-on a végáramkörökben (≤63 A dugalj / ≤32 A fix) 0,4 s.
02TT: a földelés a lényeg
TT-rendszerben a hibaáram a földön keresztül folyik, a kis zárlati áram miatt a kismegszakító ritkán old időben. Itt az RCD és a földelési ellenállás a döntő: RA · IΔn ≤ 50 V, U₀ = 230 V esetén a legfeljebb 63 A-es dugaljas és a legfeljebb 32 A-es, kizárólag rögzített készüléket tápláló végáramkörökben a lekapcsolási határidő 0,2 s.
03Miért kicsi a zárlati áram TT-ben?
A testzárlati áram útja: fázisvezető → test → a fogyasztói földelő átmeneti ellenállása (RA) → föld → üzemi földelő (RB) → transzformátor. Maga a föld – óriási keresztmetszete miatt – alig jelent ellenállást, a földelőszondák átmeneti ellenállása viszont igen.
Számpélda: U0 = 230 V, RA = 8 Ω, RB = 1,5 Ω, a többi 0,5 Ω → összesen 10 Ω, a zárlati áram kb. 23 A. Ez egy 16 A-es C kismegszakítót a gyors tartományban nem old ki (ehhez 160 A kellene) – ezért kell TT-ben áram-védőkapcsoló.
04Hogyan ismered fel?
TN-C-S esetén a PEN a csatlakozásnál szétválik, a PE a hálózati nullához kötött. TT-nél a PE saját földelőre megy, és nincs összekötve az N-nel. Kétség esetén a nulla és a PE közötti ellenállás mérése segít.
Azonnali visszajelzés, magyarázattal – és a hibáid a hiányosságnaplóba kerülnek.