Tudástár / VVF · Alapok és jelölések
Mit csinál a villám a házzal – akkor is, ha nem találja el?
A legtöbb villámkár nem ott keletkezik, ahol a villám becsap. Aki ezt megérti, a vizsgán is, a helyszínen is másképp nézi az épületet.
01Ritkán talál el, gyakran árt
Magyarországon négyzetkilométerenként évente nagyjából egy-két becsapással lehet számolni. Egy ezer négyzetméteres telekre ez átlagosan több száz évenként egyetlen közvetlen találatot jelent – a tulajdonos joggal érzi úgy, hogy őt ez nem fenyegeti.
A kár viszont nem csak közvetlen találatból jön. A szabvány négy kárforrást különböztet meg: S1 az építményt éri, S2 a közelébe csap, S3 a csatlakozó vezetéket éri, S4 a vezeték közelébe csap. Az utcai légvezeték kilométereken át gyűjti a villám hatását, és egy több kilométerre lévő becsapás is tönkreteheti az elosztóban és a lakásban lévő elektronikát.
02Mi károsodik?
D1 az élőlények sérülése érintési vagy lépésfeszültség miatt, D2 a fizikai kár (tűz, robbanás, rombolás), D3 a villamos és elektronikus rendszerek meghibásodása. A közeli becsapás jellemzően D3-at okoz: az épület ép, de a kazánvezérlő, a router és a kamerarendszer kiég.
03Amit ebből a gyakorlatban érdemes vinni
Felülvizsgálatnál és kivitelezésnél is a bejövő vezetékekkel kezdj: erősáram, telefon, adat, antenna. Ha ezeken nincs túlfeszültség-védelem, a villámvédelem csak a fél munkát végzi el.
Azonnali visszajelzés, magyarázattal – és a hibáid a hiányosságnaplóba kerülnek.