Tudástár / VBF · Ellenőrzés és mérések (MSZ HD 60364-6)
Mérés a helyszínen – műszer, kalibráció és a túlfeszültség-levezető csapdája
Egy valós felülvizsgálaton a mérések sorrendje és a műszer állapota legalább annyira számít, mint a mért szám. Néhány tanulság egy helyszíni mérésből.
01Műszer és kalibráció
A jogszabály nem ír elő konkrét kalibrálási időközt; a gyártó ajánlását kell követni (jellemzően 1–3 év). Vita vagy kárügy esetén az első kérdés az lesz, hogy érvényes volt-e a műszer kalibrálása – lejárt tanúsítvánnyal a mérési eredmény könnyen támadható.
A mérőcsúcsok, krokodilcsipeszek, hosszabbító mérővezetékek állapotát is ellenőrizd: egy kontakthibás csúcs hamis folytonossági vagy hurokértéket ad.
02A mérések sorrendje
Először feszültségmentes állapotban: szemrevételezés, a védővezetők és a potenciálkiegyenlítő vezetők folytonossága, majd a szigetelési ellenállás. Csak ezután, bekapcsolt állapotban: hurokimpedancia, áram-védőkapcsoló vizsgálata (kioldóáram, kioldási idő).
03Szigetelési ellenállás – vigyázz a túlfeszültség-levezetőre!
A szigetelésmérést feszültségmentesítve, a fogyasztók lekötésével kell végezni. A fázis és a védővezető közé kötött túlfeszültség-levezető (SPD) a mérőfeszültségre megszólalhat: hamis, alacsony szigetelési értéket kapsz, és az eszköz károsodhat is. Mérés előtt az SPD-t ki kell iktatni (vagy kisebb mérőfeszültséget kell választani), a mérés után pedig vissza kell állítani – és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni.
04Áram-védőkapcsoló
30 mA-es RCD-nél a kioldóáramot és a kioldási időt is mérd (IΔn-nél és 5·IΔn-nél). A próbagomb csak a mechanikát ellenőrzi, a védelmi feltételt nem.
Azonnali visszajelzés, magyarázattal – és a hibáid a hiányosságnaplóba kerülnek.